2007-ben találkoztam először a rúdtánccal Pirner Alma stúdiójában, ami akkoriban az egyetlen ilyen iskola volt Magyarországon. Már az első forgás után tudtam, hogy ez szerelem lesz. Elbűvölt a mozgásformában rejlő kihívás és szépség, és hamar ráébredtem, hogy ezt nemcsak hobbiként, hanem akrobatikus sportként szeretném művelni. Azonban abban az időben nem állt rendelkezésre túl sok tanulási lehetőség – néhány internetes kép és angolszász YouTube-videó volt az egyetlen forrás. Így autodidakta módon vágtam bele, sportos vagy táncos előélet nélkül, a saját tapasztalataimra támaszkodva. Folyamatosan igyekeztem fejlődni, és lépést tartottam a rúdtánc világának legújabb trükkjeivel.
Ahogy haladtam előre, éreztem, hogy szükségem van kiegészítő mozgásformákra is, így kezdtem el jazztáncot, légtornát és akrobatikát tanulni. A fejlődést mindig is kulcsfontosságúnak tartottam, ezért más sportok és edzők segítségét is igénybe vettem. Ezt a szenvedélyemet angoltanítás és sminkelés mellett, hobbiként végeztem.
2010-ben csatlakoztam Pall Orsolya stúdiójához, a Pole Dance Fitness Hungary-hoz, és amikor egyesítettük tudásunkat, hatalmas lendületet kapott a magyar rúdsportélet. Számos versenyt, tábort és rendezvényt szerveztünk, amelyekre a nemzetközi rúdtánc világ kiemelkedő alakjai is ellátogattak. A stúdió egyre növekedett, és Budapesten kívül vidéken is jelen voltunk. Elsőként tartottunk gyerek- és junior órákat, és sok kiváló oktatót és versenyzőt neveltünk ki. Lépésről lépésre sikerült ledönteni a rúdtáncot övező stigmákat, és ma már büszkén mondhatom, hogy közös munkánk eredményeként a rúdtánc elismert sportággá vált Magyarországon.
Különösen büszke vagyok arra, hogy mi szerveztük az első sportversenyeket – magyar és nemzetközi szinten egyaránt –, valamint szoros kapcsolatot ápoltunk nemzetközi iskolákkal és szervezetekkel. Kemény és áldozatos munkánknak köszönhető az első Rúdsport Magyar Bajnokság létrejötte is, amely lehetőséget adott a magyar sportolóknak, hogy kvalifikáljanak a világbajnokságra.